Oldalak

2012. december 16., vasárnap

Jövő...

Ti már elgondolkodtatok azon, hogy vajon mit rejt számotokra a jövő, hogy mi lesz majd veletek és hogy tartani fogjátok majd a kapcsolatot a mostani barátaitokkal? Bele gondoltatok már abba, hogy mi lesz ha talán messzire elsodródtok a családotoktól, vagy éppen a jelenlegi barátodtól/barátnődtől?
Én mostanában elég sűrűn gondolkodom ezen, és be kell valljam azt, hogy a jövő szó engem egyenesen megrémít. Mert sose tudhatom, hogy mi lesz velem a későbbiekben, hogy milyen úton haladok majd tovább, hogy milyen ajtók nyílnak ki még az életemben és melyiken fogok bemenni, és milyen ajtókat hagyok nyitva majd a múltamban, amit talán egy életen át képtelen leszek majd becsukni.
Igen, én tényleg félek a jövőtől, hisz nem tudhatjuk mi lesz majd velünk, hogy milyen körülmények közt fogok élni, és kivel fogom leélni a még hátralevő életemet. Sose szerettem a változást, de most hogy itt állok az érettségi küszöbén, és hogy van barátom, akit nagyon szeretek és akit nem szeretnék elveszíteni... nos nagyon félek.
Megijeszt az, hogy talán a jövőben már nem lesz jelen az életemben, hisz nekem Ő a mindenem, és egyszerűen képtelen vagyok elképzelni azt, hogy már nincs velem, hogy valaki már karjai közt lel boldogságra. A legnagyobb problémám az, hogy nem szeretem a változást, de még is mit tegyek, ha egyszer nekem most tökéletes az életem és nem szeretném, hogy ez megváltozzon.
De még az is nyomaszt, hogy nem tudom, hogy mit kezdjek majd magammal az iskola után, egyszerűen semmi ötletem sincs. Félek, hogy semmi sem alakul majd jól, félek, hogy el fogom veszíteni önmagamat, és amitől a legjobban félek, hogy elveszítem a barátomat. Mert amióta jelen van az életemben végre tudom, hogy pontosan milyen érzés is a boldogság, Ő mutatta meg nekem milyen az igaz szerelem, és nem akarom, hogy ennek a jövőben vége legyen. Azt szeretném, hogy mindig velem legyen,de sajnos ezt nem mi döntjük el, hanem a sors, sajnos ezt csak Ő tudhatja, hogy mi lesz majd velünk. Persze én eltervezhetem vele a jövőmet, de ha nem így alakul ahogy én azt szeretném, akkor csak még rosszabb lesz. És a legjobban ettől félek, hogy egy csettintésre fog megváltozni az életem... és én ebbe még csak bele se szólhatok...!
Bár azt mondják, hogy a változás néha jó, de mi van ha én azt nem akarom, mi van, ha örökre a jelenben szeretnék élni? Be kell látni, hogy igen csak nehéz embernek lenni, de ha egyszer már a világba születtünk, akkor nem adhatjuk fel, hisz nem véletlenül vagyunk itt..!





"Semmi sem biztos, csak a változás."

"Mindig tudd, a változás kétélű dolog. S noha lehet megfeledkezel róla, de mindkét oldala TE vagy!"

Változás: Mindegy mi változik, a múltam mindig velem marad.

"A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derük ki, elég bátrak vagyunk -e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha misem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra."