Oldalak

2012. június 10., vasárnap

Rádió láz

Láttátok már a Rádió lázat? Ha nem, akkor sürgősen nézzétek meg, mert igen csak aranyos film, és még tanulságos is. Én épp tegnap este néztem meg, és rögtön beleszerettem...
Ez a film megtanít arra, hogy merj az lenni, aki valójában vagy, merd önmagad adni, mert mindenki egy kincset ér. Ha valami nyomja a szívedet, akkor ne tartsad bent, mond el valakinek, mert hidd el, hogy kíváncsiak rád, kíváncsiak a gondolkodásodra, kíváncsiak arra, hogy te hogyan látod a világot. Adj szárnyat a hangodnak, hagyjad, hogy olyan magasra szálljon, amennyire csak tud, ne állítsad meg, mert ezzel a saját életedet nehezíted meg.
Mint tudjuk az élet rövid, és minden egyes percét kötelességünk kihasználni, és ha falakat építünk magunk köré, akkor ez nem fog menni. Mélyen elbújunk abban a világban, amit kitaláltunk magunknak, igaz, hogy ez néha jól jön, de nem minden esetben, mert így lemaradsz a saját életedről. Meg kell tanulnod, hogy hogyan legyél önmagad, hogy hogyan formálhatod olyanra a világodat, amilyenre te szeretnéd. Ez lehet néha nehéznek tűnik, de akkor is megéri megpróbálni, mert a végeredmény egy csodálatos élmény lehet. Egy olyan dolog, amit az életed végéig magadban őrizhetsz, és büszkén elmondhatod, hogy igen én legyőztem a korlátaimat, és megtanultam, hogy mit is jelent az a szó, hogy: élet.
Tehát a lényeg, hogy bárhol is vagy bármilyen időpontban, legyél önmagad, mert ez a legfontosabb, hogy olyan életed legyen, amilyet megálmodtál magadnak, csak így élheted el a céljaidat. Ne féljél, mert Isten nem véletlenül teremtett olyannak, amilyen vagy! Legyenek álmaid, vágyaid, érveid, céljaid... és legyen ÉLETED!




2012. június 9., szombat

Vihar..*-*

Húú, odakint tombol ám a vihar. Ti szeretitek? Mert én szó szerint imádom, azt ne kérdezzétek, hogy miért, csak egyszerűen ez van... De, ha meg kéne magyarázni, akkor talán az lenne rá az indok, hogy ilyenkor olyan az egész világ, mintha egy misztikus dimenzióba csöppentem volna. Ahogy dörög, Isten biztos dühös az emberekre, talán azért, mert nem úgy cselekszünk, ahogy kéne, vagy talán csak annyi, hogy szomorkodunk, és ezt nem nézi jó szemmel... És mikor villámlik, mintha egy teljesen más világ csöppenne pár másodpercre a szemünk elé, egyszerűen leírhatatlan.
 Ti ilyenkor nem szoktatok azon elgondolkodni, hogy mások vajon, hogy élik meg ezt a pillanatot? Félnek, remegnek vagy netán élvezik? Én igen. Mindig elgondolkodom azon, hogy mások ebben a helyzetben mit csinálnak, mikor az az érzés kap el téged, hogy itt a világ vége. Kicsit talán ijesztő, hogy az ég szinte ketté törik, mert már annyira dörög, de talán ez az benne, ami mágikus, én élvezem. Legszívesebben kiülnék az udvar közepére, és pattogatott kukorica társaságában végig nézném az egészet, az elejétől a végéig. De persze ez a vihar kérdés nézőpont kérdése, hiszen mások a legszívesebben a takaró alá bújnának, mert félnek, de ebben sincs semmi szégyellni való, legalább is szerintem.
Mindenki mást érez ilyenkor, ez természetes dolog, valaki nevetve nézi végig, mások pedig inkább elbújnak. A világ ilyen, amennyi ember, annyi féle gondolkodás, ettől lesz változatos az emberiség...
De, ami talán a leginkább meg fog a viharban az az, ami azután fogad engem. Elmagyarázni nem tudom, mert ezt az embernek éreznie kell. Látni, ahogy újra éled az egész világ, ahogy az állatok szép lassan előbújnak a rejtek helyükről, és a madarak vidám csiripelésbe kezdenek. Mikor kilépsz az ajtón, és az orrodat rögtön az eső friss illata csapja meg, mikor meglátod a falevelekről lecsöppenni az esőcseppeket. Ez az egész csak pár másodpercig tart, de még is egy életre megjegyzem őket. Mert ez az egész egy varázslat, amit át kell élni, és az ember csak így tudhatja meg, hogy milyen szép is valójában az a világ, ahova csöppent..!


Sziasztok!

Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy leírjam a gondolataimat, az érzéseimet, az észre vételeimet a világgal kapcsolatban, hogy megosszam veletek az életem egy darabját. Mert, mint tudjuk minden embernek ki kell magából adni azokat a fojtogató érzéseket, amik nem hagyják őt nyugton. Egy szóval ez lesz az én netnaplóm. megpróbálok majd sűrűn frissiteni.. ;) Nos, így bevezetésképp csak ennyit akartam írni!:)