Vihar..*-*

Húú, odakint tombol ám a vihar. Ti szeretitek? Mert én szó szerint imádom, azt ne kérdezzétek, hogy miért, csak egyszerűen ez van... De, ha meg kéne magyarázni, akkor talán az lenne rá az indok, hogy ilyenkor olyan az egész világ, mintha egy misztikus dimenzióba csöppentem volna. Ahogy dörög, Isten biztos dühös az emberekre, talán azért, mert nem úgy cselekszünk, ahogy kéne, vagy talán csak annyi, hogy szomorkodunk, és ezt nem nézi jó szemmel... És mikor villámlik, mintha egy teljesen más világ csöppenne pár másodpercre a szemünk elé, egyszerűen leírhatatlan.
 Ti ilyenkor nem szoktatok azon elgondolkodni, hogy mások vajon, hogy élik meg ezt a pillanatot? Félnek, remegnek vagy netán élvezik? Én igen. Mindig elgondolkodom azon, hogy mások ebben a helyzetben mit csinálnak, mikor az az érzés kap el téged, hogy itt a világ vége. Kicsit talán ijesztő, hogy az ég szinte ketté törik, mert már annyira dörög, de talán ez az benne, ami mágikus, én élvezem. Legszívesebben kiülnék az udvar közepére, és pattogatott kukorica társaságában végig nézném az egészet, az elejétől a végéig. De persze ez a vihar kérdés nézőpont kérdése, hiszen mások a legszívesebben a takaró alá bújnának, mert félnek, de ebben sincs semmi szégyellni való, legalább is szerintem.
Mindenki mást érez ilyenkor, ez természetes dolog, valaki nevetve nézi végig, mások pedig inkább elbújnak. A világ ilyen, amennyi ember, annyi féle gondolkodás, ettől lesz változatos az emberiség...
De, ami talán a leginkább meg fog a viharban az az, ami azután fogad engem. Elmagyarázni nem tudom, mert ezt az embernek éreznie kell. Látni, ahogy újra éled az egész világ, ahogy az állatok szép lassan előbújnak a rejtek helyükről, és a madarak vidám csiripelésbe kezdenek. Mikor kilépsz az ajtón, és az orrodat rögtön az eső friss illata csapja meg, mikor meglátod a falevelekről lecsöppenni az esőcseppeket. Ez az egész csak pár másodpercig tart, de még is egy életre megjegyzem őket. Mert ez az egész egy varázslat, amit át kell élni, és az ember csak így tudhatja meg, hogy milyen szép is valójában az a világ, ahova csöppent..!