...

Hazudok. Minden nap hazudok a világnak és magamnak, minden nap azt hazudom, hogy jól vagyok, de ez egyáltalán nem így van. Tudom, hogy így van, mert magammal nem tudom elhitetni, pedig annyira próbálkozok, de nem megy. Szeretnék boldog lenni, de nem sikerül, és azt hiszem, hogy a gond velem van. Nem mással, csak is velem. Magam miatt nem tudok boldog lenni, szánalmas, nem igaz?
Szívem boldogtalan, és nem tudok mit tenni, mert képtelen vagyok lépni. Pedig annyira szeretnék legalább egy lépést előre tenni, de nem megy. Lecövekeltem. És hogy miért, mert nem merem senkinek megmutatni önmagamat. Boldog akarok lenni, de helyette csak szenvedek, keserűséget okozok saját magamnak, pedig nem ezt akartam. Önfeledten szeretnék nevetni, de csak hallgatok. Nem tudom, hogy mit tehetnék, mert másoknak olyan könnyedén megy az, hogy önmagukat adják. És néha már azt érzem, hogy csak én vagyok ilyen, aki belehazudik a világba, hogy mások boldognak lássák...