Az élet rögös útja tele van hibákkal

Élünk! Élünk, ami azt jelenti, még ha nem is szeretnénk, de hibázunk. hibázunk, mint mindenki, hisz emberek vagyunk. sokszor nem tervezzük, nem akarjuk, de mégis elkövetünk olyan dolgokat, amiket meg fogunk bánni. szeretnénk elfelejteni, ez azonban még sem megy, mert olyan nyomot hagyott bennünk, amit lehetetlen kitörölnünk. Keressük a delete gombot, és ezt egész addig tesszük, míg rá nem ébredünk arra, hogy az életben nincs törlés lehetőség. El kell fogadjuk, mert ha nem tesszük, felemészt minket, és végül csak árnyéka leszünk önmagunknak.
Én is sokat hibáztam, amiket bánok, iszonyúan megbántam a múltbéli döntéseimet, legszívesebben kidobnám az összeset a szemétbe. Bárcsak lenne ilyen szemetes, de nincs. Sokszor elgondolkodom azon, hogy miért tettem azt, amit tettem, és akármennyit agyalok ezen, nem találok választ. El kell fogadnom az akkori döntéseimet, amik mára kínos történetté fonták magukat. Még ma is azt keresem, hogyan lehetne jobb, és arra jutottam, hogyha az akkori hibákat nem követem el, akkor ma nem lennék az, aki vált belőlem. Néha nem tudom, hogy ez rossz vagy jó, mert talán jobb is lehetnék, ha a múlt rögei nem lennének a hátam mögött. De ezt már nem fogom megtudni, és lehet, hogy így helyes. Ezt az utat kellett járnom, ezt választottam, és még rengetegszer hozok olyan döntéseket, amiket megbánok majd. De azt hiszem, ez az élet, hogy olyan dolgokat teszünk, amiket ugyan megbánunk, de ezek formálnak minket, így válunk olyan emberré, amilyennek lennünk kell. És csak reménykedek, hogy a szívem egyszer meg kapja azt a felszabadulást, amire szükségem van.