Jövő...

Ti már elgondolkodtatok azon, hogy vajon mit rejt számotokra a jövő, hogy mi lesz majd veletek és hogy tartani fogjátok majd a kapcsolatot a mostani barátaitokkal? Bele gondoltatok már abba, hogy mi lesz ha talán messzire elsodródtok a családotoktól, vagy éppen a jelenlegi barátodtól/barátnődtől?
Én mostanában elég sűrűn gondolkodom ezen, és be kell valljam azt, hogy a jövő szó engem egyenesen megrémít. Mert sose tudhatom, hogy mi lesz velem a későbbiekben, hogy milyen úton haladok majd tovább, hogy milyen ajtók nyílnak ki még az életemben és melyiken fogok bemenni, és milyen ajtókat hagyok nyitva majd a múltamban, amit talán egy életen át képtelen leszek majd becsukni.
Igen, én tényleg félek a jövőtől, hisz nem tudhatjuk mi lesz majd velünk, hogy milyen körülmények közt fogok élni, és kivel fogom leélni a még hátralevő életemet. Sose szerettem a változást, de most hogy itt állok az érettségi küszöbén, és hogy van barátom, akit nagyon szeretek és akit nem szeretnék elveszíteni... nos nagyon félek.
Megijeszt az, hogy talán a jövőben már nem lesz jelen az életemben, hisz nekem Ő a mindenem, és egyszerűen képtelen vagyok elképzelni azt, hogy már nincs velem, hogy valaki már karjai közt lel boldogságra. A legnagyobb problémám az, hogy nem szeretem a változást, de még is mit tegyek, ha egyszer nekem most tökéletes az életem és nem szeretném, hogy ez megváltozzon.
De még az is nyomaszt, hogy nem tudom, hogy mit kezdjek majd magammal az iskola után, egyszerűen semmi ötletem sincs. Félek, hogy semmi sem alakul majd jól, félek, hogy el fogom veszíteni önmagamat, és amitől a legjobban félek, hogy elveszítem a barátomat. Mert amióta jelen van az életemben végre tudom, hogy pontosan milyen érzés is a boldogság, Ő mutatta meg nekem milyen az igaz szerelem, és nem akarom, hogy ennek a jövőben vége legyen. Azt szeretném, hogy mindig velem legyen,de sajnos ezt nem mi döntjük el, hanem a sors, sajnos ezt csak Ő tudhatja, hogy mi lesz majd velünk. Persze én eltervezhetem vele a jövőmet, de ha nem így alakul ahogy én azt szeretném, akkor csak még rosszabb lesz. És a legjobban ettől félek, hogy egy csettintésre fog megváltozni az életem... és én ebbe még csak bele se szólhatok...!
Bár azt mondják, hogy a változás néha jó, de mi van ha én azt nem akarom, mi van, ha örökre a jelenben szeretnék élni? Be kell látni, hogy igen csak nehéz embernek lenni, de ha egyszer már a világba születtünk, akkor nem adhatjuk fel, hisz nem véletlenül vagyunk itt..!

"Semmi sem biztos, csak a változás."

"Mindig tudd, a változás kétélű dolog. S noha lehet megfeledkezel róla, de mindkét oldala TE vagy!"

Változás: Mindegy mi változik, a múltam mindig velem marad.

"A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derük ki, elég bátrak vagyunk -e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha misem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra."                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             


                                             

... csak mert az idézetek kifejezik az érzéseinket... bármit is rejtsen a szívünk...!

Mi a szerelem.? Két hülye egymásra találása.

Az életünket pillanatok határozzák meg, főként azok, amikre nem számítottunk ...

- szeretlek. - suttogtam.
- most már te vagy az életem. - felelte egyszerűen.. !

Légy velem kérlek, és legyen pont olyan, mint a mesékben, de psszt! Csak titkosan.

sosem tudtam ellenállni neked.és még mindig nem tanultam meg hogyan kell. :$

Boldogság - mikor nem akarsz aludni, mert a valóság szebb, mint bármelyik álmod. :)

Csak pár másodpercre láttalak..
De már az is feldobta a napomat ..

Ma sokkal csöndesebben szeretem, de ugyanúgy képtelen vagyok másra gondolni

Benned megtaláltam mindent, amit te is csak bennem látsz!

Minden szerelemhez tartozik egy dal.

Bármilyen akadályt leküzdenék, hogy megcsókolhassalak :$

-enyém vagy!
és tudod miért?
mert soha,de soha nem bírtam volna feladni az álmaimat.
-mi volt az álmod?
-te

A legszebb érzés, ha rád gondolok. A legszebb érzés, ha rólad álmodom. A legszebb érzés, ha hozzád érhetek és ha veled ébredhetek.

Ha bújnék, csak hozzád, ha nevetnék, csak
veled, ha mosolyognék, csak neked, ha
sírnék, csak miattad..

Olyan embert tudhatok magam mellett, aki vasárnap is szeret... melegítőbe, kinyúlt pólóba, smink nélkül, kócosan, hisztisen.

Csak 2 alkalommal szeretnék veled lenni... Most és mind örökké..

A szerelem nem csak abból áll, hogy egymás szemébe bámulunk, hanem abból is, hogy együtt nézünk egyazon irányba.

A lehető legjobb érzés: Ha valaki azért boldog, mert Te vagy neki!!

Az igaz szerelem nem végződik boldogan....
Mert az igaz szerelemnek sosincs vége.!

Mikor megölel és érzed, hogy dobog a szíve, érzed
az illatát, ott van melletted, nem akarod elengedni,
LEÍRHATATLAN

Te a világnak csak egy ember vagy, de valakinek te jelentheted az egész világot!

Sosem tudtam eddig, milyen szép az élet, mióta ismerlek, azóta élek! Szívem lágyan összedobban, szeretlek téged napról-napra jobban!

Ha látnád a szemem csillogását, ha hallanád a szívem dobbanását, tudnád mit érzek irántad, éreznéd, hogy mennyire imádlak.

Dobban a szív ,
Érzed , hogy hív .
Érzed , ahogy téged kér ,
Ki mindennél többet érsz .
Te vagy az a kincs ,
Ki másnak sehol sincs . 

Még mennyi könny és mennyi éj? Még mennyi elfojtott remény? Én ugyanúgy várlak, ugyanúgy érzek, mint rég ..

Figyelem ahogy néz engem és ez jobban fáj, mintha nem is figyelne rám..

Nem vagyok kacat , hogy eldobj !
Nem vagyok lehetőség , hogy kihasználj !
Nem vagyok idő , hogy elrabolj !
Nem vagyok egy senki , hogy lenézz .

Áááh nem..nem esett rosszul,csak unalomból sírok hidd el..!

Igazán attól fáj az ütés, kitől simogatást várnál, s nem adhatod vissza, mert rögtön belehalnál...

Hihetetlen félelemmel jár úgy szeretni valakit, hogy már nem a tied.Félsz, hogy talál valakit, aki szebb.. aki jobb mint te. Félsz hogy az a csöpp esély is eltűnik a sötétségben, ami még van...

Tudom,hogy már rég vége...Mégis rettegek,hogy sose fogok senkit annyira szeretni
mint téged anno és most.

A szerelem okozta számos hiba közül az a legnagyobb, amikor muszáj gyűlölnünk azt, akit csak szeretni tudunk.

Túl lépni valakin nem könnyű,és fájdalmas. Ez olyan,mint mikor el kell
sétálnod egy számodra meghatározó helyről,
de nem akarsz. Mert félsz,hogy valaki másnak
sokkal fontosabb lesz,mint neked. És talán ez így is lesz.
Hiszen ha elengeded,és többet nem mész oda,
elfelejted,és lassanként már csak egy átlagos hely lesz,ami semmit sem jelent
számodra. De azért mindig is tudni fogod,arról a
bizonyos emberről: valaha mindennél jobban szeretted,de aztán képes
voltál elsétálni.

Sosem tudom meg,hogy mi voltam neked..Barát,akit mindennél
jobban szerettél,szerelem,akit soha nem akartál elérni,és elismerni.
Vagy csak egy lány,aki olyan hülye volt,hogy bedőlt neked..

Csak egy szót szólj és én ott leszek, csak egyet kiálts és én ott termek.De ha nem jövök...ne keress, már nem leszek...

Esténként mielőtt elalszom arra gondolok, hogy régen milyen jó is volt veled!

Bánatomban görnyedek, forgolódok a földre, egyszer megígértem szeretni foglak én téged mind örökre, de elhagytál nincs tovább, vége minden szépnek, nem maradt már semmi csak egy ének fel az égnek, még mindig hiányzol mindennap gondolok rád, minden percben fognám a kezed, csókolnám a szád

Emlékezz rám mikor fúj a szél,
Emlékezz, mikor minden véget ér,
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem

Lehet, hogy te már elfelejtettél..
de én még mindig nem felejtettelek..

ne menj még el, ne menj csak ölelj. még nem búcsúztál el, még nem készültem fel..

attól hogy már nem szeret, a világ, világ marad.. az égbolt, égbolt marad, a nevetés, nevetés marad.. csak ezek nekem már semmit nem jelentenek. mert én, már nem én vagyok..

Te vagy a macska, én a gombolyag, letekertél, szétszedtél és otthagytál.

szereted?
-nem...
fáj?
-nagyon

Soha nem leszek senkinek elég jó…
Minden éjjel, azon gondolkodom: “Miért történik ez velem?”
“Miért kell minden percnek ilyen nehéznek lennie?

ha voltál boldog azelőtt hogy megismerted őt, azután is lehetsz mikor már elment.!

Édes, nincs semmi baj, nem törted össze a szívem... azzal a pár szóval csupán az életem romboltad szét...

 Én nem haragszok rád, míg élek várok rád, tudod néha álmodom mesékben szárnyalom csak fáj az ébredés egyszer minden véget ér...

Néha én még arra gondolok, hogy veled ébredek s ajkamon ajkad izét hordozom.

Nem vagy mellettem nem fogod kezem nem vigyázol rám s már nem is gondolsz rám....

Szinglinek lenni nem azt jelenti, hogy nincs senkid, hanem azt, hogy bárki a tied lehet.

 Csak állj meg egy pillanatra és mosolyogj!

A smink és a mosoly mögött csak egy lány vagyok, aki szeretné érezni, hogy szeretik, szeretné megvalósítani az álmait.

Akkor mondható valaki igaz barátnak, ha már az eltitkolt pillantásodból is pontosan tudja, mi jár a fejedben.

Minden egyes napunk csak egyszeri csoda. Használd ki minden percét, többé át nem élheted soha.

Van egy álmom, és ha beledöglök is valóra váltom..!

Igen, vannak hibáim, de mondd csak, te hogy szereztél tapasztalatokat, ha nem hibákkal?

amikor azt mondtam elegem van az összes pasiból, az rád is vonatkozott drága ;))

Egy jó barát ezt mondja: Bármire szükséged van itt vagyok!
Egy igaz barát: Soha nem lesz szükséged semmire hisz itt vagyok!!:)

Az élet létrája tele van szálkával, amit csak akkor érzel, ha LEFELÉ csúszol rajta.... !

Az első hibád az volt, hogy itt hagytál. A második pedig, hogy adtál egy esélyt, hogy rájöjjek, nélküled is tudok élni.

Mindennap vár egy új esély, mi rád talál s elkísér. Ne siess csak egy percig még, egy álom még benned is él, őrizd meg hát minden pillanatát, szívedbe zárd amíg élsz..!

Emlékezzünk...

Ma van mindenszentek napja és ez az a nap mikor elhunyt rokonaink, barátaink kapják a figyelmet...Igen, már biztos sokan mondtátok, hogy igazságtalan az élet, hisz egy olyan valakit vett el tőletek, aki különleges helyet foglalt el a szívetekben, és megfosztotta az életét, mert ő jó ember, és miért ők mennek el hamar. De mindennek meg van az oka... ez volt az ő sorsunk, mert semmi sem történik véletlenül, meg van mindennek az oka. De ha törődtetek vele, és kimutattátok iránta a szereteteket, akkor biztosak lehettek, hogy már nem hiába került e Földre, és nem hiába távozott a túlvilágra. Lehet, hogy ezután nehéz lesz minden és képtelenek vagytonk elfogadni azt, ami történt, de kötelességünk tovább élni, mert ők is ezt szeretnék, hogy ameddig még a Földön vagyunk, addig használjuk ki minden egyes percét, mert az élet nem vár senkire, megy tovább akár akarjuk akár nem.
Ha már távozott szerettünk mi már csak annyit tehetünk, hogy egy életre emlékezünk rá a szívünkben és azokra a pillanatokra gondolunk, amit vele töltöttünk és amikor mosolyogni láttuk és szemében megjelent a boldogság fénye, mert az az egyetlen dolog, amit nem vehetnek el tőlünk... AZ EMLÉKÜNKET...! Emiatt vagyunk mi igazán gazdagok, hisz ami igazán számít azt megfizetni képtelenség!
Tehát ma boldogsággal emlékezzetek szeretteitekre, gondoljatok a vele töltött vidám percekre, mert biztos nem szeretnék, hogy miattuk sírjatok..!

Igaz szerelem

Ti már éreztétek azt az érzést, ami egyszerűen nem hagy titeket nyugodni, de még is imádjátok, amely miatt a gyomrotokat mindig a pillangók sokasága lepi el? Mikor olyan érzésetek van, hogy valami hiányzik az életetekből, a minden napjaitokból és egyszerűen emiatt nem tudtok normálisan gondolkodni? Voltatok már olyan helyzetben, hogy nagyon akartatok valakivel lenni, hogy mindennél jobban kívántátok szagolni az illatát, érezni testetekkel bőre melegét, magatokon tudni védelmező karjait? Éreztétek már azt, hogy az összes kérdésre a válasz egyetlen egy személy, és ez a személy nem más, mint az az ember, aki nélkül már nem tudnád le élni az életedet annyira a szívedhez nőtt? Mert én igen. Hosszú idő és rengeteg szenvedés után végre rám talált a boldogság egy olyan srácban, aki által megtanultam azt, hogy mit is jelent igazán a boldogság, az őszinte mosoly, a határtalan szeretet, és általa megtudtam, hogy tényleg létezik az igaz szerelem. Szerencsésnek mondhatom magam, mert én megtaláltam az igaz szerelmet. Érzem, hogy a mi kapcsolatunk nem csak egy kaland lesz, tudom, hogy Isten nem véletlenül terelt minket ugyan arra az útra...
Biztos vagyok benne, hogy a világban mindenkinek teremtetett egy olyan ember, aki mellett le fogja élni az életét, aki majd bearanyozza a mindennapjait, és akinek csupán csak a mosolyától is jó kedvünk lesz vagy ha csak meghalljuk a hangját. És ne csüggedjetek, ha még nem találtátok meg az igazit, mert azt nem keresni kell, hagyjátok, hogy a szerelem magától találjon rátok. Én is vártam, nagyon sokat vártam mire rám talált, és megérte a rengeteg várás, mert azon a napon egy csodás dolog történt velem, amit sohasem fogok elfelejteni.

Isten minden egyes embernek írt egy gyönyörű szerelmi történetet, amelyt előbb vagy utóbb átélhettek, csak idő kérdése minden... én már csak tudom...:$ A reményt sosem szabad feladni, mindig csak előre kell nézni s a jóra törekedni, és ha eljött az ideje, akkor rátok lel az igaz szerelem!

Sziasztok! Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én mostanában nagyon karácsonyi hangulatban vagyok. Egész nap csak karácsonyos zenéket hallgatok, már azon gondolkodok, hogy mit vegyek a szeretteimnek, na és persze reménykedem, hogy fehér karácsonyunk lesz. Olyan jó lenne majd arra kelni, hogy mindent a hó borít el, az utak és a járdák járatlanok, minden rezzenéstelen, és a nap sugarai vidáman játszanak a havon, ami olyan hatást gyakorol rám/ránk, mintha a szemünk előtt a föld telís tele lenne kristályokkal. Így el képzeltem és beleborzongtam a látványába, veletek nem szokott ilyen előfordulni? Velem a karácsony közeledtével mindíg, mert ez a kedvenc ünnepem és már nagyon örülnék neki, ha végre normálisan ünnepelhetném meg!:$
Szegény húgomat állandóan azzal idegesítem, hogy már annyira várom a havat, meg úgy mindent.^^ ... De leginkább még is azt várom, ami az ünnep által a szívembe költözik, hiszen a karácsony az egy önzetlen és csodálatos ünnep... Na de ebbe az egészbe nem is megyek bele még jobban, hiszen azért még messze van a karácsony. Most csak ennyit akartam mondani, és további szép estét nektek.^^
De azért még a végére rakok egy képet.:) :$$

Nem vagy hercegnő

Rádió láz

Láttátok már a Rádió lázat? Ha nem, akkor sürgősen nézzétek meg, mert igen csak aranyos film, és még tanulságos is. Én épp tegnap este néztem meg, és rögtön beleszerettem...
Ez a film megtanít arra, hogy merj az lenni, aki valójában vagy, merd önmagad adni, mert mindenki egy kincset ér. Ha valami nyomja a szívedet, akkor ne tartsad bent, mond el valakinek, mert hidd el, hogy kíváncsiak rád, kíváncsiak a gondolkodásodra, kíváncsiak arra, hogy te hogyan látod a világot. Adj szárnyat a hangodnak, hagyjad, hogy olyan magasra szálljon, amennyire csak tud, ne állítsad meg, mert ezzel a saját életedet nehezíted meg.
Mint tudjuk az élet rövid, és minden egyes percét kötelességünk kihasználni, és ha falakat építünk magunk köré, akkor ez nem fog menni. Mélyen elbújunk abban a világban, amit kitaláltunk magunknak, igaz, hogy ez néha jól jön, de nem minden esetben, mert így lemaradsz a saját életedről. Meg kell tanulnod, hogy hogyan legyél önmagad, hogy hogyan formálhatod olyanra a világodat, amilyenre te szeretnéd. Ez lehet néha nehéznek tűnik, de akkor is megéri megpróbálni, mert a végeredmény egy csodálatos élmény lehet. Egy olyan dolog, amit az életed végéig magadban őrizhetsz, és büszkén elmondhatod, hogy igen én legyőztem a korlátaimat, és megtanultam, hogy mit is jelent az a szó, hogy: élet.
Tehát a lényeg, hogy bárhol is vagy bármilyen időpontban, legyél önmagad, mert ez a legfontosabb, hogy olyan életed legyen, amilyet megálmodtál magadnak, csak így élheted el a céljaidat. Ne féljél, mert Isten nem véletlenül teremtett olyannak, amilyen vagy! Legyenek álmaid, vágyaid, érveid, céljaid... és legyen ÉLETED!

Vihar..*-*

Húú, odakint tombol ám a vihar. Ti szeretitek? Mert én szó szerint imádom, azt ne kérdezzétek, hogy miért, csak egyszerűen ez van... De, ha meg kéne magyarázni, akkor talán az lenne rá az indok, hogy ilyenkor olyan az egész világ, mintha egy misztikus dimenzióba csöppentem volna. Ahogy dörög, Isten biztos dühös az emberekre, talán azért, mert nem úgy cselekszünk, ahogy kéne, vagy talán csak annyi, hogy szomorkodunk, és ezt nem nézi jó szemmel... És mikor villámlik, mintha egy teljesen más világ csöppenne pár másodpercre a szemünk elé, egyszerűen leírhatatlan.
 Ti ilyenkor nem szoktatok azon elgondolkodni, hogy mások vajon, hogy élik meg ezt a pillanatot? Félnek, remegnek vagy netán élvezik? Én igen. Mindig elgondolkodom azon, hogy mások ebben a helyzetben mit csinálnak, mikor az az érzés kap el téged, hogy itt a világ vége. Kicsit talán ijesztő, hogy az ég szinte ketté törik, mert már annyira dörög, de talán ez az benne, ami mágikus, én élvezem. Legszívesebben kiülnék az udvar közepére, és pattogatott kukorica társaságában végig nézném az egészet, az elejétől a végéig. De persze ez a vihar kérdés nézőpont kérdése, hiszen mások a legszívesebben a takaró alá bújnának, mert félnek, de ebben sincs semmi szégyellni való, legalább is szerintem.
Mindenki mást érez ilyenkor, ez természetes dolog, valaki nevetve nézi végig, mások pedig inkább elbújnak. A világ ilyen, amennyi ember, annyi féle gondolkodás, ettől lesz változatos az emberiség...
De, ami talán a leginkább meg fog a viharban az az, ami azután fogad engem. Elmagyarázni nem tudom, mert ezt az embernek éreznie kell. Látni, ahogy újra éled az egész világ, ahogy az állatok szép lassan előbújnak a rejtek helyükről, és a madarak vidám csiripelésbe kezdenek. Mikor kilépsz az ajtón, és az orrodat rögtön az eső friss illata csapja meg, mikor meglátod a falevelekről lecsöppenni az esőcseppeket. Ez az egész csak pár másodpercig tart, de még is egy életre megjegyzem őket. Mert ez az egész egy varázslat, amit át kell élni, és az ember csak így tudhatja meg, hogy milyen szép is valójában az a világ, ahova csöppent..!

Sziasztok!

Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy leírjam a gondolataimat, az érzéseimet, az észre vételeimet a világgal kapcsolatban, hogy megosszam veletek az életem egy darabját. Mert, mint tudjuk minden embernek ki kell magából adni azokat a fojtogató érzéseket, amik nem hagyják őt nyugton. Egy szóval ez lesz az én netnaplóm. megpróbálok majd sűrűn frissiteni.. ;) Nos, így bevezetésképp csak ennyit akartam írni!:)