Az éjben csendesen s békésen szállingózik a hó,
A világ magára vette fehér selyem köpenyét,
S a lábam alatt kristály szőnyeg terül szét.
A romantikában sétálok, bár hideg vesz körül,
De még sem fázok, hisz kezemet erősen fogják.
Csak Ő és Én a télben, s a végtelen szerelem,
S már a hópelyhek is ezt mondogatják:
Csak Ti, csak Ti a végtelen éjben..
Ránézek páromra, s mosolyogva suttogom:
Csak Te kellesz nekem!♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése