Miért?

Miért tetted ezt velem, ha tudtad, hogy nemsokára vége? Miért repítettél fel a mennyországba, ha utána már csak a pokolban találom helyem? Miért mutattad meg a szépet, ha utána elrontasz mindent? Miért nem szeretsz már? /saját/


Annyi ember van ilyen helyzetben, hogy a kérdéseit nem meri feltenni annak a bizonyos személynek, csak mert fél a válaszoktól. Ezért inkább él a fájdalmaival, és a kérdéseket megtartja magának. Én most pont ilyen helyzetben vagyok. Annyi kérdésem lenne egy sráchoz, de egyszerűen képtelen vagyok feltenni neki őket, mert félek. Félek attól, hogy nem is jelentettem igazán neki sokat, mikor nekem Ő a mindenem. Félek attól, hogy csak ki nevetve, hogy gyerekesnek találna. Félek, hogy meg tudom az igazat. Lehet, hogy jobb lenne, hisz akkor legalább nem élnék kételyek között. De mi emberek mégis inkább a nehezebb utat választjuk. És, hogy miért? Nos, hát azt még mi magunk se tudjuk megmondani. Csak mert néha a legrövidebb út a legnehezebb, és inkább vérző szívünkkel megyünk tovább, mint hogy meg tudjuk azt, ami igazán érdekel minket.. talán néha jobb nem tudni az igazat.. vagy talán csak túl ostobák vagyunk, hogy be valljuk azt magunknak, hogy rosszul cselekszünk.